Gugong

Kína, 1570. A birodalomban Lung-csing (Longqing) császár uralkodik a Ming-dinasztiából. Apja, Csia-csing (Jiajing) császár sok évig uralkodott a birodalomban és bár szorgalmas ember volt, mégis arról ismerték, hogy könyörtelen és saját érdekei jobban érdekelték, mint a birodalomé.

A halálbüntetés ellenére a korrupció volt az egyik legnagyobb probléma a birodalomban, és a császár mindent megtett, hogy felszámolja azt. Ez sikeresnek tűnt, de mint tudjuk, nem egyszerű megtartani a tökéletes kontrollt a „hűséges” alattvalók felett. A császári udvartartásban a magasabb tisztségviselők ugyan betartották a korrupció tilalmát és ahelyett, hogy egyszerűen elfogadták volna a pénzt, egy újabb szokás látott napvilágot: az ajándékok cseréje. Ha egy petíciót benyújtó keresett fel egy hivatalnokot kérelmével, ahhoz ajándékot is vitt magával. És természetesen a hivatalnok a becsülete megtartása érdekében egy ajándékkal viszonozta ezt. Ha a petíciót benyújtónak egy értékes ajándéka volt, mint például egy jáde szobor, és a tisztviselő cserébe adott ajándéka egy olcsó papírlegyező volt, akkor nehéz volt ezt megvesztegetésnek tekinteni. Azonban mindketten nagyon jól tudták, hogy mennyire értékes lehet az adott tárgy szimbolikája…

A Gùgōng játék ezt a rendkívüli szokást veszi alapul. A játékosok hatalmas kínai családok szerepében próbálnak négy nap alatt befolyást és hatalmat szerezni bizonyos feladatokért felelős hivatalnokok megvesztegetésével, megfelelő ajándékok cseréjével. A játékosok ezzel győzelmi pontokat szereznek és a legtöbb győzelmi ponttal rendelkező játékos nyeri a játékot. De vigyázz: mindenekfelett a császárnál kell próbálkoznod és egy audienciát szerezni. Ha ez nem sikerül, akkor minden erőfeszítés hiábavaló.